Segítők segítője – az őrzők őrzője
A professzionális segítők – coachok, HR szakemberek, szociális és egészségügyi területen dolgozók, mentálhigiénés szakemberek, művészetterapeuták, pedagógusok, ügyvédek és más humán szakemberek – gyakran háttérbe szorítják saját szükségleteiket. Miközben másokra figyelnek, ritkán van lehetőségük megállni, ránézni a munkájukra, vagy kívülről szemlélni a szakmai dilemmáikat.
A szupervízió és a coaching olyan támogató folyamatok, amelyek azoknak is szólnak, akik nap mint nap másokkal dolgoznak, felelősséget viselnek, teret tartanak, kísérnek, döntéseket hoznak.
Szupervízió – megtartó tér a segítői szerephez
A szupervízió célja a kiégés megelőzése, a szakmai terhek tudatosítása, a szerephatárok tisztázása és a mentális jóllét megőrzése.Biztonságos, ítéletmentes térben nyílik lehetőség arra, hogy a segítő rálásson saját működésére, elakadásaira, döntési helyzeteire, és új nézőpontokat találjon a kihívások kezeléséhez.
A szupervizor ebben a folyamatban nem megoldásokat ad, hanem kísér, kérdez, tükröt tart – vigyáz arra, aki másokra vigyáz.
Coaching – fejlődés, iránykeresés, tudatos szakmai jelenlét
A coaching akkor kerül fókuszba, amikor a hangsúly a változtatáson, a fejlődésen vagy az iránykeresésen van. Segíti a célok tisztázását, a döntések meghozatalát, a szakmai identitás megerősítését, valamint az egyéni erőforrások tudatos használatát.
A coaching folyamat jövőorientált, strukturált és a kliens saját megoldásaira épít – különösen hasznos lehet azok számára, akik szeretnék tudatosabban alakítani szakmai útjukat.
Kinek szól?
Mindazoknak, akik emberekkel dolgoznak, és fontos számukra, hogy a hivatásuk hosszú távon is fenntartható, örömteli és emberileg is vállalható maradjon.
Amikor fáradtság, bizonytalanság, elakadás vagy túlterheltség jelenik meg, a szupervízió és a coaching lehetőséget ad arra, hogy a segítő ne maradjon egyedül, és újra megtalálja az egyensúlyt a szakmai elköteleződés és az önmagáról való.